szerda, augusztus 26, 2009

Első sorból a Vanityvel

Először is szögezzük le: nem értek a divathoz. Túl konzervatív és kreativitáshiányos vagyok hozzá. De már a múltkor is ingerem lett volna referálni módi-ügyben (sőt, teljesen valóságos emlékképem van arról, hogy meg is tettem, viszont ez elég alaptalannak tűnik), mivel a vanity.hu-n még mindig nem lehet kommentálni a bejegyzéseket.
Most viszont meg is teszem! (Csak úgy, a magam szórakoztatására. :))

Alap: a vanity.hu videóválogatása az őszi/téli kollekciókhoz kapcsolódóan.


1. Roberto Cavalli
A zene eleje mondhatni pozitív (mer' érted!). A modellek vajon gyárilag járnak így (a nyitó, csupa fekete öltözékeknél jön ki a legjobban/legrosszabbul), vagy külön instrukciót kaptak erre? (Mennyi bús tekintet, mennyi manófül! Figyeled az amatőrt 7:20 környékén?) A hajuk és a sminkjük tetszik, a konty és a füstös szem kellően minimál. :)
Viszont ez a formavilág, meg ezek a minták... de persze már az anyagoktól rosszul vagyok. Brr.
Az áttetszős hosszú ruhák (amik mintha úszódresszel lennének kombinálva) biztosan nagyon előnyös téli viseletnek bizonyulnak. A szőrős/szőrmés csizmák és gallérok újfent arra késztetnek, hogy a falba verjem a fejem. Mondjuk az se semmi nő, aki egy ilyen lábbelibe beleerőlteti magát. Hogy mondjak valami jót is: a miniruhák retrós szabása egész bájos. (Mondjuk ez a szőrmés dzsekis összeállításoknál is visszaköszön - jól gondolom, tiszta '70-es évek?) Viszont azt a párat, amiről én az indiánosdira asszociálok, elhagyhatnánk már végre.

2. Marc Jacobs
Végre puha/meleg anyagok, nőiesebb formák (és válltömések?!). Vegyes a dolog, mert az egészen kislányos ruháktól a fényes-retrós fogalmamsincsmikig minden van. Néhol csak a frizura hordoz extrémitást, és ez valahol bejön. Itt is megjelennek az áttetsző szösszenetek, de most igazi kabát is jár mellé! Those sunglasses are fúj. És a pirosat sem keverném az élénk pinkkel, de a bácsi jobban ért hozzá... A zöld-rózsaszín mondjuk üdítően hathat télen, de ezek az élénk színű kabátok úgy általában kiverik ama biztosítékot. Hát még a fényes-retrós dolgok az utolsó harmadban... Ezek a frizurák viszont tök viccesek. Talán a '80-as '90-es évek fordulóján volt legtöbbjük divatos. (Durva, hogy máris visszanyúlnak ennyire. Vagy csak én ragadtam le nagyon és az már igazából tök régen volt?)
Tehát: egy-két szemkiégető darab figyelmen kívül hagyásával ez így most tetszett. És a zene végig jó! Grat!

3. Alexander Wang
Ez meg mi volt? Szörnyű. A zene is, a kollekció is. Geometrikus formátlanság, ocsmány lábbelik, szóra sem érdemes szőrmés fertelmek. A fél vállas fehér leplek, amik azt az érzetet keltik, hogy most keltek fel egy éjszakás kalandjuknál, és hát valamit fel kellett kapni a reggelihez - lehetőleg egy hatalmas férfi inget. Na és azok a kalapok? Kár volt.

4. Diane von Furstenberg
Túl sok. A színkombinációk rendben vannak, a kabátok nagy része még elmenne utcára is, de a többi? A fejfedők röhejesek, az idétlen platfromokon meg a modellek (akik között van szemlesütős is!) sem tudnak járni.
Táskákkal eleve elég nehéz engem megvenni, de tőlük biztos nem kellene semmi (max. a borítéktáskák...).
Tehát a kabátok többsége vállalható, egészen jó darabok is vannak köztük, minden másra ráküldeném a stílus-kommandót. Persze lehet csak nekem ízléstelen az ő bohókás, semmi értelmesre nem hasonlító összeállítás-sorozata.

5. D&G
Őket azóta becsülöm, hogy őszre mindig előveszik a XIX. század férfidivatját. Bár a ruhák nagy része messze áll a hordhatóságtól, imádom ahogy a tervezők merítenek a számtalan ihletforrásból, és azt, hogy mennyire figyelnek a részletekre: masnik, zsinórozás, nyakkendő, (ejtett) buggyos ujjak, bársony, stb. Télen igenis nehéz anyagokat kell használni - pláne, ha ilyen elegánsak. Még a korabeli bútorok is inspirálták őket! Sőt, egyes felsőrészek megrajzolásakor láthatóan visszamentek egyenesen a XVI. századi Angliáig. Ügyes.
Egyszerű cipő, lazán összefogott haj, a lényeg közöttük van. Hihetetlen, de még a táskák is tetszenek (főleg azok a bársonyszerűek, hatalmas kulcslyukkal az oldalukon). Érdekes, ahogy az operák világát kombinálják a reneszánsz festmények női alakjaival.
Csodálatos mesevilág ez, mégis ez teszi az egyes darabokat igazán (bájosan) nőiessé. Nem lehet nem szeretni!


Ui.: Ne tessék aggódni, nagyon valószínű, hogy ebből nem lesz rendszer. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése