kedd, október 27, 2009

Nem

Tessék, aláfestő zene. A párbeszédek amúgy homályosak, csak az általam kihámozott dolgokat írtam le.



...Beköltözés. A lány felrohant a kollégium lépcsőjén. Még mindig a negyedik emeleten volt a szobája, ugyanazon a folyosón, mint eddig, csak most a másik végén. Ahogy vitte a csomagjait, meglátta a fiút a folyosón. Elfordult gyorsan; egyszerre érzett zavarodottságot és dühöt. A szobájában öt ágy volt a szokásos négy helyett. Kettő - helyhiány miatt - össze volt tolva. Négy szobatársa már bent volt, mind elhelyezkedtek. Neki maradt az összetolt ágyak egyik fele. Hihetetlenül rosszul esett neki, hogy nem várták meg a döntéssel. Kirohant. Látta, hogy a fiú három osztálytársával lakott, szobájuk majdnem szomszédos az övével. Lefutott a lépcsőn...

...Felfelé jövet észre vette, hogy a fiú és társasága kiköltözött. Visszarohant a harmadikra. Jól sejtette. Berontott az ajtón és nekitámadt a fiúnak.
- Fogadjunk, ezt csak azért csináltad, nehogy egy emeleten legyünk?!
- ...a nem azt jelenti, hogy nem! Tudom, hogy állandóan utána jársz mindennek, mindent megnézel, amit én...
- De szerinted miért? Mert szeretlek, te marha és ez az egyetlen... Különben is, nagyon régen nem csináltam már ilyet, de ne aggódj, nem is fogok többet!...

...Papír-írószer boltban, Bridgettel.
- Miért nem szóltatok, hogy pizsamában vagyok?...

...Futás a gimnázium felé. Valami magas kalapban. Még mindig pizsamában. Útközben megállítja Gergő, akit évek óta nem látott. Álarc volt rajta, és közölte, hogy csak úgy mehet tovább, ha ő is felvesz egyet, és átadott neki egy egyszerű feketét...

...futás hazafelé az általános iskolától. Osztott képernyő. Bal oldalt saját magát látja, jobb oldalt valami új történet bontakozik ki. Valami bűntény. Család. Gyilkosság. Bűntudat. Ártatlanság. Szégyenkezés.


Ébredés.
Fájdalom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése